Mire megérkezett hozzánk Eminem filmje, a 8 mérföld és annak második filmzenelemeze, addigra megjelentette első albumát Eminem cégénél, a Shady Recordsnál 50 Cent is, akit az első filmzenelemezen szereplő Wanksta című dal révén is ismerhetünk. A 2003-as év első hiphop megasztárja azonban nem új fiú.
50 Centet (polgári nevén: Curtis Jackson) az isten is gangsta rappernek teremtette. Szüleit hamar elvesztette, nagyszülei nevelték Queensben, tinédzserként drogdealer lett, többször került börtönbe, aztán a kilencvenes évek közepén a rap felé fordult. Először Jam Master Jay, a Run-D.M.C. DJ-je karolta fel, aztán a Trackmasters producerduó készített vele felvételeket, köztük a vicces How To Rob (teljes címén: How To Rob An Industry Nigga) sikerdalt, ami arról szól, hogyan rabol ki több tucat nagy fekete sztárt hősünk, ám ezt nem kellett volna, mivel nem sokkal a kislemez megjelenése után megkéselték, majd a bemutatkozó albuma, a Power Of The Dollar tervezett megjelenése előtt néhány héttel kilenc golyót kapott (hetet a lábába, egyet kezébe és egyet az arcába). 50 Cent ezt is túlélte, a Sony viszont megijedt, kirúgta a sérült művészt és végül a kész albumot sem adta ki (csak kalózlemezként lehetett hozzáférni). A How To Rob humorának átvitt értelemben is lőttek, hősünk bekeményített és underground kazettákon folytatta pályafutását, amivel csak tovább növelte legendáját, és amikor Eminemről is kiderült, hogy 50 Cent-rajongó, a lemezcégek megrohamozták a golyóálló (mellényben járó) rappert, ám ő végül Eminem és Dr. Dre cégeinek, a Shadynek és az Aftermath-nak a közös egymilliós ajánlatát fogadta el. 2002 tavaszán még Guess Who's Back? címmel kijött tőle egy független kiadású válogatásalbum (a kiadatlan lemez és a mixkazetták számaiból), majd az Eminem-féle Lose Yourselfmellett az ő Wanksta című kislemezdala is népszerűsítette a 8 mérföld filmzenealbumát (és persze fordítva), továbbá Eminem és Dre produceri irányításával összeállt a Get Rich Or Die Tryin' anyaga is. Aztán Jam Master Jay októberi lelövése után lábra kapott az a hír, hogy a következő áldozat - a rendőrség figyelmét több más ügy folytán is felkeltő - 50 Cent lesz, és amikor 2002 szilveszterekor letartóztatták engedély nélküli fegyvertartásért, már az egész ország tudta a nevét. Ezután nem meglepő, hogy mekkora érdeklődés fogadta a lemezt: bemutatkozó albumból (márpedig hivatalosan számíthatjuk annak) első héten ilyen sok még nem fogyott Amerikában!
És hogy maga a produkció mennyit ér? Nos, egy korrekt gangsta rap albumot kapunk, ami attól érdekesebb az átlagnál, hogy a számok háromnegyedébe - vagy zeneszerző-producerként, vagy a keverésnél - besegít vagy Dre, vagy Eminem, sőt ez utóbbi itt-ott még dumál is: a Patiently Waitingben például kórházi lélegeztetőgép ritmusára 2Pachoz, Notorious B.I.G.-hez és Big L-hez (csupa lelőtt rapperhez) hasonlítja védencét, aki a Mobb Deep és DMX világától sem áll messze. 50 Cent nem túl okos ember, témái nem változatosak (kemény vagyok, nem félek a haláltól, kicsinállak), a rímei sem világbajnokok (az első dal első versszaka például rögtön egy szóismétlés-rímpárral nyit), viszont a flow-ja, ahogy félig éneklő stílusában lomhán nyomja, az nagyon rendben van (és Eminem rajongóinak is be fog jönni). 50 Cent az intróban leteszi a - nevét adó - garast és felhúzza pisztolyát, aztán végigkeménykedi a fegyverektől származó hangokkal díszített albumot (a Back Down-ban például nagy ellenlábasát, Ja Rule-t fikázza), vendégül hívja G Unit nevű bandájának tagjait is, s közben alig jut ideje bulizni (In Da Club), betépni (High All Night) vagy a női nemmel foglakozni (a P.I.M.P. calypso-hangulata jótékony változatosságot hoz, a Barry White-hangmintával és a G-funk veterán Nate Dogg énekével spékelt 21 Questions viszont kilóg az albumról érzelmességével).
50 Cent az elmúlt években mint Eminem felfedezettje került be a köztudatba, holott már a kilencvenes évek közepén elkezdte pályafutását. Fiatalkorában a családi hagyományokat követve a jamaikai Queens utcáin dílerkedésből tartotta el magát, ám többszöri börtön után úgy döntött, megpróbál a rap zene révén kitörni nyomorúságos helyzetéből.
Polgári nevén Curtis Jackson számára az első fontosabb mérföldkő az 1996-os év, ekkor ismerte meg a Run D.M.C. legendás alakját, Jam Master Jay-t, aki lemezszerződést ajánlott az ifjú tehetségnek. Sajnos komolyabb együttműködés nem jött létre, így 50 Cent a Trackmasters nevű producerpárossal kezdett el dolgozni Power Of The Dollar című nagylemezén. Három szerzemény el is készült, köztük a How To Rob, amiben a rapper azt fejtegette, miként rabolná ki nála gazdagabb és sikeresebb társait.
A pimasz East Coast rapper felfelé ívelő karrierjét sokan nem nézték jó szemmel, és 2000-ben ismeretlen elkövető késsel támadt rá a stúdió bejáratánál. Hetekkel azelőtt, hogy a Columbia Records kiadta volna debütáló lemezét, 2000 májusában újabb fegyveres támadás érte: kilenc alkalommal lőttek rá. Csodával határos módon a merényletet túlélte, de a Columbia elállt a lemezszerződéstől.
A következő években 50 Cent erőt gyűjtött, és visszatért az underground zenei életbe. Ekkoriban alapította meg a G Unit formációt, és számos demót készített. A felvételek révén a New York-i rapvilág is kezdett felfigyelni rá, így a zeneipar képviselői is. A kiadók versengéséből Eminem és a Shady Records került ki győztesen, a Dr. Dre vezette Aftermath kiadóval együttműködve. A Get Rich Or Die Tryin’ nagylemez megjelenése előtt Eminem a ( mérföld filmzenén tesztelte 50 Cent tudását, és a Wanksta című dal nagy sikereket ért el. A korongot 2002-ben az In Da Club című kislemez vezette be, ráadásul a média figyelme újra 50 Cent felé irányult: az FBI nyomozása során az ő neve is felmerült Jam Master Jay gyilkosságával kapcsolatban.
A nagylemez végül 2003 februárjában jelent meg, és rekordmennyiségben kelt el a megjelenés első hetében, ráadásul számos szakmai díjat besöpört. Akárcsak Eminem, népszerűségét felhasználva 50 Cent is felfutatta „hobbicsapatát”, a G Unitot.
Kibékült 50 Cent és Robbie
50 Cent egy interjúban elmondta, hogy nincs ellentét közte és Robbie Williams között.
50 Cent egy amerikai rapmagazinnak adott interjújában többek között Robbie Williams-hez fűződő viszonyáról is beszélt:
„A bulvárlapokban megjelent, hogy utáljuk egymás Robbie Williams-szel. Nemrég találkoztam vele egy forgatáson, és jól elbeszélgettünk.
Kedves fickónak tűnt. Rájöttem, hogy Robbie-nak semmi baja velem, és csak a lapok túlozták el a dolgot.
Nincs köztünk ellentét, sőt, haverok vagyunk!” – nyilatkozta a rapper.
Egy Luther Campbell nevű rapper szerint 50 Cent tőle lopta az In Da Club szövegét.
A bbc.com információi szerint Luther Campbell plágiumpert indított 50 Cent ellen.
A 2 Live Crew egykori frontembere azzal vádolja a rappert, hogy tőle lopta az In Da Club című slágerét.
Campbell állítása szerint a dal eredetileg 1994-es szólólemezén szerepelt, és 50 Cent szinte egy az egybe lemásolta az eredeti szerzemény kezdő sorait. Csupán annyit változtatott, hogy a Sheila szót Shorty-ra cserélte.
50 Cent egyelőre nem kommentálta a vádakat.
50 Cent azt tervezi, hogy jelenlegi lemezszerződés teljesítése után nem ad ki több saját lemezt.
A BBC-nek adott rádióinterjújában 50 Cent is felvetette a gondolatot, hogy hamarosan visszavonul.
„Annyit mondhatok, hogy már csak két szerzői lemezt akarok kiadni. Teljesítem a lemezszerződésemet, de aztán visszavonulok. Inkább a háttérből mozgatom majd a szálakat, mint Dr. Dre.” – nyilatkozta a rapper.
50 Cent Eminem már nem fog többet színpadra lépni, és lemezt sem készít:
„Szerintem Eminem nem lép többet színpadra. Talán rá tudnám venni, hogy jöjjön velem stúdióba, de magától nem hiszem, hogy akarna lemezt készíteni.”